Cigléd kegyhely
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút
Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor segítő Szent Szűz tiszteletére szentelt kis kápolna áll, melynek lábánál tiszta vizű forrás várja a zarándokokat. A dombon álló nagy kápolnához keresztúti állomások vezetnek. A nagy kápolnát az 1910-es évek tájékán építették újjá. Az oltárképen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal.
A történelmi Komárom megye területéhez tartozó kürti plébánia joghatósága alá tartozó tartományi kegyhely a nagyszombati érsekségben. Magának a településnek már a korai középkorban román stílusú temploma volt, ahol pálos rendi remeték éltek. A törökvész idején Kürt falujának és környékének lakóit lemészárolták a ránkzúduló törökök, és megölték Cigléd lakóit és szerzeteseit is.
1686: a törökök kiverése után új életre kelt a ciglédi szerzetesi közösség is, és mintegy újabb száz esztendőn keresztül szolgálták a környék hivő magyar népét, a Szűzanyát és a ciglédi szent kúthoz zarándokló búcsúsokat. Ebből a korból való a Segítő Szűzanya kegyképe, mely ez idő tájt egy fakápolnában kapott helyet.
Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe, az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. 1920 táján az akkori zsidó földbirtokos trágyával betemettette a Szentkutat, mert annak vize – úgymond – ingoványossá tette rétjét. Ám a következő napon a bőven feltörő forrásvíz fölemelte és félretolta a trágyahalmot, mire a földesúr többé nem acsarkodott a szent kút ellen A búcsúsok hamarosan egy 3×2 méteres alapterületű téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen továbbvezető út mentén pedig fölállították a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását téglából építve 1940-ben. A keresztút végén emelkedik a kegykápolna, melynek közelében az Örvendező Szűzanya hét stációja emelkedik. Kürt, Für, Csuz, Szőgyén és Nagyölved katolikus magyar népe kötelességének érzi ma is, hogy gondozza és fenntartsa a kegyhelyet napjainkban is. Ezért 1986-ban az általános restauráció eredményeként megújult az ősi kegyhely és újra, örvendezve rendezték meg a hagyományos zarándoklatokatot.
